,,…és ha elérkezik az ő ideje, elporlik és visszatér oda, ahonnan jött, semmiből lett és semmivé lesz, ez az élet rendje, embernek, állatnak, madárnak, halnak, háznak, szerszámnak, minden létező lénynek és tárgynak ez a sorsa, gondolja Olai, ám mégis van valami hatalom, mert igaz, hogy semmiből lett és semmivé lesz, de a teljes igazság ennél több, mert létezik valami hatalom, de mi az a hatalom ? az ég kékje, a fák levetett lombja ?, az emberi értelem ? a Szentírás, amely felfedi a valós és a gyermeki titkokat, mi az a hatalom ?”

Jon Fosse döbbenetes precizitással, sallangmentes őszinteséggel ír az élet két nagy eseményéről, a születésről és az elmúlásról. Az emberi élet történéseit lajstromozza, számba veszi az unalomig megszokott mozdulatokat; álomszerű, melankolikus világba vezet, ahol összefolyik a kezdet és a vég, a reggel és este ideje.